Tetőszigetelés

Sajnos nem csak a régebbi (40-50 éves), hanem a viszonylag újabb építésű (10-20 éves) ingatlanoknál is gyakran találkozni a tető nem megfelelő szigetelésének problémájával. Így Ön hiába dől hátra nyugodtan, ha egy újabb építésű ingatlanban él, mert ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az épület energetikai szempontból is kellően hatékony. Nem is beszélve arról, hogy nem csak hő szökhet el a nem megfelelő szigetelés miatt, de a rendszeres, akár kismértékű beázások is jelentős problémát okozhatnak hosszútávon.

A purhab sokoldalúságát jól mutatja, hogy tetőterek esetén a hőszigetelő habot akár magára a födémszerkezetre is felvihetjük, de az sem jelent problémát, ha közvetlenül a vízszigetelő fóliára kerül. Sőt, zárt cellás purhab esetén azt akár magára a cserépre is fújhatjuk anélkül, hogy vízszigetelő fóliát helyeznénk fel alá, hiszen maga a purhab is egy vízzáró réteget alkot majd, így külön páráztatás kialakítására sincs szükség. FONTOS, hogy nyitott cellás purhab használata esetén azonban szükség van a vízzáró réteg kialakítására.

Felvitel után a szigetelő hab könnyedén elegyengethető a felületen így a kívánt vastagságúra lehet igazítani. Mondjuk egy 8-10 centiméter vastagságú zárt cellás purhabos szigetelés már olyan jelentős hőmegtartó hatással bír, amit igencsak meg fogunk érezni a pénztárcánkon, persze pozitív értelemben. Ezek mellett amit mindenképpen ki kell emelnünk a purhabos tetőszigeteléssel kapcsolatban, hogy nem csak hogy hő- és vízszigetelő réteget képez egyben, de nagyon hatékonyan ellenáll a penésznek is és semmilyen egészségre káros anyagot nem tartalmaz.

A régebbi építésű lapostetős épületek tetőszigetelését az esetek nagy részében bitumenes lemezekkel oldották meg. Ezekkel a legnagyobb probléma, hogy az illesztési pontoknál beszivároghat a víz, ami télen jelenti a legnagyobb gondot, hiszen a víz megfagyva szép apránként tovább tágítja majd az illesztési pontoknál található réseket.

Viszont a purhabos szigetelésnél nincsenek illesztési pontok, hiszen az egész felületet egyben fújjuk le, így a szigetelés egy egybefüggő réteggé áll össze, mely tökélesen vízzáró és az illesztési pontok hiányának köszönhetően az épület dilatációs mozgásából fakadó problémák sem okoznak gondot. Ami szintén óriási előnye a purhabos szigetelésnek, hogy a régi, rossz szigetelést nem kell eltávolítani a tetőről. Elegendő csupán ezen felületet előkészíteni, portalanítani és a purhab minden gond nélkül felvihető rá. Ezzel időt és pénzt is spórolunk.

Lapostetők esetén természetesen fontos, hogy ezen a szigetelőrétegen járni is lehessen, ezért a szokásosnál sűrűbb habtechnológiát alkalmazunk. A purhab mellett szól az is, hogy könnyű súlya miatt még egy vastagabb szigetelő réteg sem fogja jelentősen megterhelni az épületet, mégis egy terhelhető, masszív és lépésálló felületet kapunk majd.

Az elöregedett, repedezett palák cseréje mindig nehézkes feladat és sokszor az ember nem is akarja megbontani a tetőszerkezetet egy-egy repedezett pala miatt. Ez azonban beázásokhoz vezethet. A purhabos szigetelés ebben az esetben is hatékony megoldás lehet, hiszen nem kell eltávolítani a régi, sérült palákat, a hab könnyen felvihető a felületre és tökéletes szigetelőréteget képez majd. A habszigetelésnek köszönhetően ráadásul a belső hőmérsékletingadozás is jelentősen csökkenthető, megszüntetheti a páralecsapódást és még a tetőszerkezet szerkezeti stabilitásához is hozzájárulhat. Ráadásul könnyű súlyának köszönhetően sem az épületre, sem a tetőszerkezetre nem helyez majd jelentősebb terhet.

Az hogy milyen vastag réteget kell felvinnünk, a szigetelőréteg elsődleges funkciójától függ. Ha csupán a tető vízszigetelésének javítása a cél, akkor elegendő lesz egy nagyjából 3 cm-es réteg is. Ha azonban a hőszigetelés lenne az elsődleges funkció, akkor ennél vastagabb, 8-10 cm-es purhab rétegre lesz szükség.

Trapézlemezes tetők esetén a purhab réteg felvitele előtt szükség van a felület előkészítésére, melyet egy korrózió-védő és tapadás javító festékréteggel érünk el. A szigetelőanyag ezen tetőtípus esetén is hatékonyan hidalja át a tető hibáit és tökéletes vízzáró réteget képez, hiszen még a lemezrögzítő csavarok résein sem jut be a csapadék. A külső szigetelésnek köszönhetően a nyári forróságban sem melegszik fel a trapézlemez, ezzel jelentősen csökkenthető az épület belső hőingadozása, valamint a páralecsapódás is. Emellett a tetőszerkezetet sokkal merevebbé és strapabíróbbá teszi.